Szerintem ő ilyen...13 fejezet

Kipattant a szemem és kerestem Blairt de nem volt sehol. Hirtelen felültem az ágyban és hallgattam, hogy merre lehet. Súlyosan nagy volt a csend. Az nem lehet...hogy elment?! Nem, nem, nem! Ezekután miért tenne ilyet? 

Felálltam és mentem a fürdő felé, hátha csak tusol. Ekkor meghallottam a víz csobannást és megnyugodtam. Az ajtó előtt füleltem. Nem bírtam ellenálni a kísértésnek. Benyitottam. 

Blair nyakig vízben volt. Nagy  szemekkel nézett rám amint bedugtam a fejem. Ettől elmosolyodtam. Édes tud lenni. Nem bírok betelni vele...

-Nélkülem fürdessz?-kérdeztem.

-Nem akartalak felkelteni.-felelt. Jól tudta mivel tudja húzni az agyam. Erre már rájöttem.

-Már ébren vagyok.-vigyorogtam.

-Andy!-pirult el.

-Jó, jó, semmi! Fürödj csak!-mondtam végül becsuktam az ajtót.

Lerobogtam a konyhába és kinyitottam a hütőt. Kerestem valami érdemlegeset, amitől egy darabig nem veszek éhes. Müzlire esett a választás. Megvártam Blairt és neki is készítettem egy tálal. Elinditottam zenét, valami rock félét.

Egy piros ujjatlan felsőt és fekete rövidnadrágot vett fel Blair. Hosszú haját kiengedte. 

-Ejjha.-nézett rám meglepve.-Ilyet is tudsz csinálni?

-Haha...-néztem rá sunnyogva.

Leült az asztalhoz mellém és ettünk. 

-Ma mit csinálunk?-kérdezte ártatlan arckifejezéssel Blair. Olyan elbüvölő...

-Ma elviszlek a stúdióba. A fönőköm megfogja érteni, hogy miért hoztalak magammal.-mondtam.

-Miért is?

-A barátnőm vagy!-mondtam egyből.

Blair álla leesett, jól szórakoztam rajta. Még mindig ez a cica egér játék folyt köztünk...de minden egyes percét élveztem!

Meg végülis azért is terveztem ma elmenni, mert ahogy Blair, én sem bírom a bezártságot. A stúdió meg jól védett. 

Blair zavartságában azt sem tudta mit mondjon. Ezekután szótlanul ültünk és csak a zene dübörgöt. Eltettük a mosogatóba a tálakat, végül én is felmentem tusolni. Ledobtam magamról mindent, gyorsan lezuhanyoztam felvettem egy fekete farmert, fehér pólót és feldobtam egy bőrzsekivel és bakanccsal. 

Blair a "változatosság" kedvéért koponyás felsőt vett, szagatott farmert és bakancsot. El sem hiszem, hogy így öltözködik ennyi évesen és ilyen testtel... Mondjuk nem vagyok ellene. Tetszik a stílus.

Készenálltunk. Az ajtónál álltam vele szemben és vártam valamire. Féltem kimenni. Nem a magam testi épsége érdekelt, hanem Blair-é. Pedig még csak a garázsba megyünk, ahol a kocsim állt. 

-Minden rendben Andy?-nézett fel rám kérdőn.

-Kicsit parázok.-vallottam be.

-Mégis miért?

-Mert féltelek...

Újra zavarba hoztam. Lehajoltam és puszit nyomtam a homlokára, mire az egész feje vörös lett. 

-Gyere, menjünk...-tereltem kifelé az autohoz. 

Beszálltunk a kocsiba, kinyitottam távirányítóval a garázsajtót és kimentem. 

Viszonylag nem volt hosszú az út, hamar megtettem ezt a jópár kilométert. Blair élvezte a száguldást, de azért figyeltem mindig az órát. Zenében sosem szenvedtem hiányt most is ment a rock. 

Amikor megérkeztünk leparkoltam egy közeli helyre. Kiszálltunk a kocsiból és gyorsan Blairhez mentem, akinek egyből megfogtam a kezét. Félve pillantott a kezünkre. Végül fel rám. De nem volt idő most erre, bármikor megtalálhat minket valami barom. Ezért sietve vittem a 100-as házszámú szürkés-fekete ajtóhoz. Csöngettem és beszóltam a kaputelefonba, hogy mi vagyunk. Beengedtek minket. Átsétáltunk egy udvaron, végül előre engedve Blairt, beléptünk egy házba. Ahol már ott volt a csapat többi tagja és a fönőköm, meg a hangmérnökök és efféle munkatársak.

Bemutattam mindenkinek. Bár úgy érzem a felét sem jegyezte meg. Sokan dolgoznak velünk. A stúdiót nem úgy kell elképzelni mint egy elektronikus káoszvilágot. Ahol most éppen voltunk, piros falu szoba, tele fotelekkel, egy billiárd asztalal...néhány kép volt a falon, ventillátor a sarokban, hockey asztal... Szóval kulturált hely egy beszélgetéshez és kikapcsolodáshoz.

Lehuppantam az egyik fotelbe, Blair lazán mellém csuszott.

-Na mi a helyzet?-kérdezte Ashley.

-Hát végülis...-kezdtem bele, de Jack félpucéran orditozott valamit, mire kiment. Mindenki rajta nevetett, bár fogalmam sincs mi volt a baja.-Szóval minden oké.-fejeztem be.

-Veled Blair?-kérdezte tőle is udvariasan.

-Jól vagyok.-felelt mosolyogva. 

Rátettem a kezemet a combjára, mire mindenki nagyot lesett. 

-Mi volt az este?-kérdezte Jinxx.

Blair újra vörös lett, én csak nevettem. Végül mindenki és cukkolni kezdték a lányt játékosan. Végre elengedtem magam. Igen, ez hiányzott nekünk! A sok hülyeség...

Eljátszottam a t-rex dobos akciómat, mire mindenki jót nevetett rajtam...